Sennheiser HD600 fejhallgató teszt

Kevés olyan fejhallgató létezik, amely közel három évtizeddel a bemutatása után is etalonnak számít. A Sennheiser HD600 pontosan ilyen modell. Nem divatos formatervvel, nem extrém basszussal és nem látványos technológiai megoldásokkal szerzett magának hírnevet, hanem kiegyensúlyozott, természetes hangjával. Megnéztük, miért vált a HD600 az audiofil fejhallgatózás egyik legfontosabb referenciájává.

Előzmény

A HD600 története valójában a HD580 Precision modellel kezdődött. A HD580 a kilencvenes évek első felében új mércét állított fel a dinamikus fejhallgatók között, majd 1995-ben megjelent annak limitált, továbbfejlesztett változata, a HD580 Jubilee.

A Jubilee merevebb szerkezeti elemeket és fém külső rácsokat kapott, amivel a Sennheiser a nem kívánt mechanikai rezonanciákat igyekezett tovább csökkenteni. A koncepció annyira sikeresnek bizonyult, hogy lényegében ebből fejlődött ki a sorozatgyártású HD600, amely 1997-ben jelent meg. A következő fontos lépcső a 2003-ban érkező HD650 lett.

Érdekesség, hogy amikor a HD600 megjelent, a fejhallgatós audiofil kultúra még messze nem volt olyan jelentős, mint napjainkban. Ennek ellenére rövid idő alatt referenciává vált, és a Sennheiser kisebb módosításokkal mindmáig gyártásban tartotta a konstrukciót.

Küllem

A HD600 megjelenése soha nem akart hivalkodó lenni. Az eredeti modellek jellegzetes kékes-fekete, márványmintás felülete mára szinte védjeggyé vált, a későbbi változatok pedig egyszerűbb, visszafogottabb színvilágot kaptak.

A készülék nyitott, circumaural, vagyis a fület teljesen körülölelő konstrukció. A kagylók külső oldalán nagyméretű fémháló található, amely gyakorlatilag szabad légáramlást biztosít a membrán mögött. Emiatt a HD600 egyáltalán nem szigetel: a környezet hangjait szinte teljes egészében halljuk, és a mellettünk ülő is hallani fogja, mit hallgatunk.

A fejhallgató kábel nélkül mindössze 260 gramm, ami egy komoly, teljes méretű fejhallgatótól kifejezetten kedvező érték. A plüss/velúr jellegű párnák puhák, hosszabb zenehallgatás során is kellemesek. Új állapotban viszont a fejpánt szorítóereje meglehetősen határozott lehet, amely használat során általában enyhül.

A konstrukció egyik nagy előnye a modularitás. A kábel, a fülpárnák, a fejpántpárna és számos egyéb alkatrész cserélhető, ezért egy megfelelően karbantartott HD600 akár évtizedeken keresztül használható.

Technológia

A HD600 klasszikus dinamikus meghajtót használ nyitott rendszerben. A mai többmembrános, planáris vagy elektrosztatikus konstrukciók mellett elsőre egyszerűnek tűnhet, de a fejlesztés legfontosabb része éppen a membrán viselkedésének, a mágneses rendszernek és a mechanikai rezonanciáknak a precíz kontrollja volt.

A jelenlegi Sennheiser dokumentáció 38 mm-es membránt és ultrakönnyű alumínium hangtekercset említ. A membránt úgy alakították ki, hogy csökkentsék az állóhullámokat és a nem kívánt rezonanciákat, míg a rozsdamentes acélból készült külső háló szintén a reprodukálhatóságot és a rezonanciák kontrollját szolgálja.

A fejhallgató 300 ohmos impedanciája ma már szokatlanul magasnak számít. Ez azonban nem hátrány, inkább azt jelenti, hogy a HD600 kifejezetten jó minőségű fejhallgató-erősítővel érzi magát igazán otthon.

Mobiltelefonról vagy gyengébb notebook-kimenetről is megszólalhat, de ilyenkor gyakran elveszik a dinamika, a mélytartomány kontrollja és a térérzet egy része. Egy megfelelő asztali DAC/fejhallgató-erősítővel viszont látványosan többet mutat magából.

A gyártó a bal és jobb oldali meghajtókat szigorú toleranciák szerint párosítja, ami különösen fontos a pontos sztereó kép és a természetes térábrázolás szempontjából.

Beüzemelés

A HD600 használata természetesen egyszerű: csatlakoztatjuk az erősítőhöz és már hallgathatjuk is. A készülék azonban érzékenyebb a meghajtó elektronikára, mint azt elsőre gondolnánk.

A 300 ohmos impedancia és 97 dB/1 V érzékenység miatt elsősorban megfelelő feszültségtartalékkal rendelkező fejhallgató-erősítő ajánlott hozzá. Nem feltétlenül óriási teljesítményre van szükség, hanem tiszta, stabil meghajtásra.

A HD600 különösen jól együtt tud működni jó minőségű tranzisztoros erősítőkkel, de régóta népszerű párosítás csöves fejhallgató-erősítőkkel is. Már az 1998-as Stereophile teszt is kiemelte, hogy a fejhallgató középtartományának természetessége csöves erősítéssel különösen vonzó lehet.

A háromméteres, levehető OFC kábel otthoni használatra készült. A jelenlegi változat 3,5 mm-es csatlakozással és 6,3 mm-es adapterrel használható.

Hangminőség

A HD600 hangját egyetlen szóval talán úgy lehetne legjobban jellemezni: természetes.

Nem próbál első öt percben hatalmas basszussal vagy látványosan kiemelt részletekkel lenyűgözni. Inkább hosszabb hallgatás során mutatja meg, mennyire jól eltalált az egyensúlya.

A mélytartomány feszes, pontos és zeneileg jól követhető. Nem basszusnehéz fejhallgató, és a legmélyebb szubbasszusban a mai planáris vagy zárt high-end modellekhez képest visszafogottabb. Cserébe a basszus ritkán válik túlzóvá vagy rátelepedővé. A Stereophile későbbi összehasonlítása is enyhén meleg karaktert és némi középbasszus-teltséget említ, miközben a mélyszubbasszus kevésbé hangsúlyos.

A középtartomány viszont a HD600 igazi varázsa.

Énekhangokon, akusztikus hangszereken, zongorán, gitáron vagy vonósokon rendkívül természetes tónust produkál. Nem tolja mesterségesen előre az énekest, de nem is rejti el a részleteket. A hangszerek textúrája és tónusa hiteles, ezért a HD600 különösen erős jazz, klasszikus, akusztikus és vokális felvételeken.

Már az eredeti 1998-as Stereophile értékelés is a HD600 középtartományának tisztaságát és tonalitását emelte ki egyik legfontosabb erényeként.

A magastartomány részletes, de nem agresszív. Van benne elegendő energia ahhoz, hogy a cintányérok, vonósok és térinformációk jól követhetők legyenek, ugyanakkor nem épít mesterséges „részletességérzetet” túlzott magasemeléssel.

A tér mérete nem óriási. A HD600 nem próbálja azt az érzést kelteni, hogy egy koncertteremben ülünk több méterre a zenészektől. Inkább közepes szélességű, intim és nagyon pontos térábrázolást kínál.

A pozicionálás és az arányok azonban kiválóak. A zenészek helye könnyen követhető, az ének természetesen középen marad, az egyes hangszerek között pedig megfelelő levegő található.

A HD600 egyik legnagyobb erénye, hogy nem fárasztó. Akár többórás zenehallgatás után sem érzi úgy az ember, hogy a fejhallgató folyamatosan bizonyítani akar.

Végszó

Nehéz olyan fejhallgatóról írni, amelynek jelentőségét az elmúlt közel harminc év már lényegében eldöntötte.

A Sennheiser HD600 nem azért vált klasszikussá, mert minden technikai paraméterben jobb lenne a mai fejhallgatóknál. Számos modern modell mélyebbre megy basszusban, nagyobb teret rajzol vagy látványosabban bontja ki a mikrorészleteket.

A HD600 ereje az egyensúly.

Kevés fejhallgató képes ilyen természetesen megszólaltatni az emberi hangot és az akusztikus hangszereket anélkül, hogy valamelyik frekvenciatartomány túlzottan magára vonná a figyelmet.

Ehhez társul a kényelmes, könnyű konstrukció, a cserélhető alkatrészek és az a tény, hogy a modell közel három évtizeddel megjelenése után is releváns.

Jó DAC-kal és megfelelő fejhallgató-erősítővel a HD600 ma is olyan szintű hangminőséget nyújt, amely mellett számos jóval újabb és drágább fejhallgatónak is komolyan meg kell dolgoznia a fölényért.

Kinek ajánlott?

Elsősorban azoknak, akik semlegeshez közel álló, természetes és kiegyensúlyozott hangú fejhallgatót keresnek hosszabb otthoni zenehallgatáshoz.

Különösen jó választás lehet jazzhez, klasszikus zenéhez, akusztikus felvételekhez, vokális zenéhez, blueshoz és igényes rockfelvételekhez.

Ajánlható azoknak is, akik első komolyabb audiofil fejhallgatójukat keresik, és nem látványos effektusokra, hanem valósághű tonalitásra kíváncsiak.

Nyitott felépítése miatt ugyanakkor utazáshoz, irodai környezetbe vagy zajos helyre nem ideális. A hang szabadon kiszökik, és a külső zajokat sem szigeteli.

Alternatívák

Aki a HD600 karakterét kedveli, de valamivel testesebb, melegebb hangot szeretne, annak kézenfekvő választás a Sennheiser HD650. A HD650 alapvetően ugyanarra a konstrukciós filozófiára épül, de enyhén teltebb és nyugodtabb hangolású.

A Sennheiser HD660S2 modernebb alternatíva, amely szintén a klasszikus HD600-as család örökségére épít, de nagyobb mélytartományt és modernebb prezentációt kínál.

Más gyártók közül a Beyerdynamic DT 1990 Pro, illetve a planáris technológiát kedvelők számára egyes HIFIMAN modellek lehetnek érdekes alternatívák. Ezek azonban hangkarakterben lényegesen eltérnek a HD600 visszafogottabb, középtartomány-központú filozófiájától.

Sennheiser HD600

Műszaki adatok

Kialakítás: nyitott, circumaural fejhallgató
Meghajtó: dinamikus
Membrán: kb. 38 mm
Frekvenciaátvitel: 12 Hz – 40 500 Hz (-10 dB)
Frekvenciakarakter: diffuse-field equalized
Névleges impedancia: 300 Ω
Hangnyomásszint: 97 dB / 1 V RMS / 1 kHz
Teljes harmonikus torzítás: ≤0,1% / 1 kHz / 1 V RMS
Névleges folyamatos terhelhetőség: 0,2 W
Szorítóerő: kb. 6 N ±1 N
Tömeg: kb. 260 g kábel nélkül
Kábel: levehető, OFC
Kábelhossz: 3 m
Csatlakozó: 3,5 mm sztereó jack
Adapter: 6,3 mm sztereó jack
Felépítés: moduláris, cserélhető fülpárnákkal és kábellel

Mérleg

+ Rendkívül természetes középtartomány
+ Kiegyensúlyozott, hosszú távon is hallgatható hang
+ Pontos tonalitás
+ Jó részletezőképesség
+ Kiváló ének- és akusztikus hangszer reprodukció
+ Könnyű és kényelmes konstrukció
+ Cserélhető kábel és alkatrészek
+ Közel három évtized után is referenciaértékű hangzás
+ Kiváló ár/érték arány megfelelő rendszerben

– A legmélyebb szubbasszus visszafogott
– Nem rendelkezik különösen nagy hangszínpaddal
– 300 ohmos impedanciája miatt megfelelő fejhallgató-erősítő ajánlott
– Nyitott kialakítása miatt nem szigeteli a környezeti zajokat
– Új állapotban viszonylag erős lehet a fejpánt szorítása