FiiO E17 Alpen – a hordozható DAC/AMP-ok korai „svájci bicskája”
A FiiO E17 Alpen 2012-ben jelent meg, és fontos állomást jelentett a FiiO hordozható audioeszközeinek fejlődésében. Az E7 koncepcióját vitte tovább, de annál jóval komolyabb digitális bemenetekkel és erősítőrésszel. Egyetlen, akkumulátoros készülékben egyesítette az USB DAC-ot, a hordozható fejhallgató-erősítőt és az S/PDIF DAC funkciót, miközben az opcionális FiiO E9/E09K dokkolóval asztali rendszerbe is beilleszthető volt.
Digitális részének központja a Wolfson WM8740 DAC chip, amely abban az időben számos kedvelt Hi-Fi készülékben megtalálható volt. USB-n keresztül legfeljebb 24 bit/96 kHz, míg koaxiális S/PDIF bemeneten akár 24 bit/192 kHz felbontású PCM jelet fogadott. Optikai digitális kapcsolatot is kínált, így számítógép mellett CD-lejátszó vagy más digitális forrás külső DAC-jaként is használható volt.
Az E17 erősítőrésze a korabeli hordozható készülékekhez mérten tekintélyes teljesítményt kínált: 16 ohmon több mint 250 mW, 300 ohmon pedig több mint 20 mW állt rendelkezésre. A gyártó 16–300 ohmos fejhallgató-tartományt adott meg. Emellett három fokozatú – 0, +6 és +12 dB – gain beállítás, valamint digitálisan szabályozható basszus- és magas hangszín is rendelkezésre állt, így a karakter különböző fejhallgatókhoz igazítható volt.
A kis 96 × 55 × 15,2 mm-es, 112 grammos fémház előlapján OLED kijelző és nyomógombos kezelőfelület található. A beépített 1500 mAh-s akkumulátor analóg vagy S/PDIF használat mellett körülbelül 15 órás üzemidőt tett lehetővé. A 3,5 mm-es analóg bemenetnek köszönhetően az E17 DAC nélkül, egyszerű hordozható fejhallgató-erősítőként is működhetett.
Hangzását a korabeli tesztek általában meleg, telt, sima és kellemesen zenei karakterként írták le. A Headfonia az iBasso D-Zerónál testesebb, melegebb megszólalást tapasztalt, míg a Headfonics kiegyensúlyozott, sima és tágas karakterét emelte ki. A What Hi-Fi? szintén inkább nyugodt, kellemes tónusegyensúlyról, finom magasakról és kellően ütős basszusról számolt be.
Mai szemmel az E17 leginkább azért érdekes, mert jól mutatja, milyen volt a hordozható Hi-Fi a modern USB dongle DAC-ok és nagy teljesítményű DAP-ok elterjedése előtt. Nem rendelkezik DSD-vel, szimmetrikus kimenettel vagy Bluetooth-kapcsolattal, viszont USB, koaxiális, optikai és analóg forrásokat egyaránt képes kezelni. Utódja, az E17K Alpen 2 már PCM5102 DAC-ra és modernebb elektronikára váltott.
Összességében a FiiO E17 Alpen a maga idejében kivételesen sokoldalú és kedvező árú hordozható DAC/fejhallgató-erősítő volt. A Wolfson WM8740, a 24/192-es S/PDIF támogatás, a beépített akkumulátor, az állítható gain és hangszínszabályzás, valamint az E9/E09K dokkolhatóság miatt valódi audiofil „svájci bicskának” számított. Hangja nem a szigorúan analitikus irányt követte, inkább enyhén meleg, testes és hosszú távon is kellemes megszólalást kínált – ez jelentős részben hozzájárult az E17 népszerűségéhez.